kedves olvasó,

te, aki egy rendszerváltásokban bővelkedő országba születtél, nyilván természetesnek véled, ha politikai elitjeid - horthy-rákosi-kádáron át mindmáig - arra használják köztereidet, hogy identifikálni próbálják önmagukat. nevezhetjük propagandának is.
köztéri politikai emlékműveket nálunk az elmúlt 100-150 évben szokás állítani (eötvös, petőfi, széchenyi, józsef nádor, illetve a túloldalon gellért püspök és erzsébet királyné szobraival kezdődött. ha művészettörténeti szempontból nem is jelentősek, legalább a korszak emlékműszobrászatának sztenderdjét hozzák. s persze akkor még nem lehetett habsburgellenes, kuruc, paraszt, kossuth-ot, rákóczit, vagy dózsát, pláne lenint, sztálint, kunbellát, majd ötvenhatot). kérdés mennyire értékeled az emlékműállító - s persze a rendszerváltások szükségszerű részeként, emlékműeltávolíttató - politikai elitek politikai teljesítményét? háborúikat, ellenforradalmaikat, tekintélyelvű, félfeudális, diktatórikus rendszereiket, s mennyire tüzijátékaikat, felvonulásaikat, katonai parádéikat, koszorúzásaikat, szónoklataikat?
nos, ezen politikusok, és az általuk példaként eléd állított nemzeti- és történelmi hősök szobrai, arcképei, nevei vesznek körül. sehol a világon nincs ennyi, és ilyen - művészeti szempontból jelentéktelen, vagy újabban egyenesen gagyi - köztéri szobor, mániákusan ismétlődő utcanév stb.
érdemes lenne elgondolkodnunk róla mit tartunk szépnek budapestben mi magunk, s mit tartanak érdekesnek az idelátogató külföldiek?. és, hogy ezen belül egy olyan - amsterdamnál, bécsnél, zürichnél nagyobb - európai metropolisban, mint budapest, miért nincsenek művészeti szempontból is értékes, figyelemre méltó, elgondolkodtató műalkotások a köztereken?
 

http://www.es.hu
http://haha.nu/funny/strange-statues-around-the-world/

 
 
http://www.mtv.hu/cikk.php?id=182741

- az index kérdésére
http://index.hu/politika/belfold/rogint0124/
- miért nem támogatja SJ köztéri munkájának megvalósítását, az illetékes polgármester, ezt felelte:
–  Mindenkinek jogában áll eldöntenie, mit tekint műalkotásnak, és mit nem.* Az adott épülettel szomszédos épület azonban egy templom. Ez a Sztriptíz felirat tehát egy templom bejáratától tíz méterre lenne.** Nem vagyok biztos abban sem, hogy ez lett volna az első magyar graffiti.*** Egy szempontra hadd hívjam fel a figyelmet: ez nem egy túl szép épülete a Belvárosnak, semmilyen műemléki megkötöttsége nincsen. Az én tudomásom szerint ezt az épületet a közeljövőben ingatlanbefektetők szeretnék fejleszteni. Más embereknek viszont az állna érdekében, hogy ez ne legyen olyan egyszerű, ezért valamilyen műemléki védettsége legyen. Ha mi hozzájárultunk volna a sztriptíz felirathoz, akkor lett volna.****

ezt szinte soronként lehetne kommentálni, pl:

    * magam se tartanám rossz ötletnek, ha a polgármester úr hóna alá kapná az első műalkotást, vagy amit annak tart, és elsétálna vele a Szépművészeti, netán a Ludwig Kortárs Művészeti Múzeumba: ott vegye le azt a képet a falról, amelyet nem tekint műalkotásnak, és a magával vitt darabot akassza a helyére. Ezzel meggyőzne elsö állítása megalapozottságáról, viszont attól tartok a rákövetkező napon már nem lenne polgármester. Természetesen minden laikusnak lehet véleménye, de még polgármesterként sincs illetékessége kétségbe vonni egy művészeti intézményrendszer - s ma már a nemzetközi intézményhálózatba is egyre jobban integrált rendszer - döntéseinek szakszerűségét.
sj kommentárja: ezt a munkát 93 óta kb. tíz szakember véleményezte (Soros kuratórium, kb. 6 ember, a 3 tagú Tranzit.hu kuratórium, és a Budapest Galéria két szakembere) és mindegyik mellette foglalt állást.

    ** sj kommentárja: a szervita templomot körbefogja az épület. a templom bejárata a Szervita térről nyilik, ami min. 30 méterre van a Városház utcának ettől a részétől, ráadásul a sarkon túl, a tervezett felirat közelében csupán a plébániahivatal hátsó ajtaja található, ami szerintem használaton kívül áll, mert rozsdás, galambpiszkos, elhanyagolt. abba a sarokba általában pisilni járnak, a közeli virágágyás szét van taposva, - tudom, mert kb. minden második nap arra járok és látom, aminél a felirat kihelyezésével járó felújítás mindenképpen kultúráltabb viszonyokat teremtene

http://www.flickr.com/photos/goodgrief/97736059/
http://www.flickr.com/photos/goodgrief/97735701/
http://www.flickr.com/photos/goodgrief/97736792/

    *** SJ egy szóval sem állította, hogy a kérdéses felirat volt Budapesten az első graffiti, mindössze azt, hogy a 80-as évek elején készült, s így az első pesti graffitik egyike lehetett. SJ egyébként a szomszéd utcában lakott akkoriban, s szakemberként tekinthetett e graffitire, miközben a polgármester úr - életrajzának tanulsága szerint - http://www.eu-nepszavazas.hu/oneletrajzok/4/6/1139922110146.html
- 8-12 éves fiatalember volt, aki a kérdéses időszakban bő 200 kilométerre élt Budapesttől.
sj kommentárja: e felirat egy olyan korban keletkezett, amikor a graffiti erősen tiltva volt, alapvetően politikai okokból.

    **** amire a polgármester úr itt felhívja figyelmünket, azok a nagyvállalkozók, ingatlanbefektetők érdekei, amelyek - szerinte - joggal írják fölül az általa önkényesen negligált művészeti, és az ennek ugyancsak megalapozatlanul fölébe helyezett egyházi nézőpontokat. A környék jövőjét illetően  viszont úgy tűnik több elképzelés is létezik, melyek közül én egyet láttam, ez azonban az említett épületeket nem érinti:
http://index.hu/kultur/klassz/zaha0128/
sj kommentárja: attól nem lesz műemlék vmi, h kitesznek rá egy műalkotást. és ugyanezen épület homlokzatán egy hatalmas Segesdi György acéldombormű található, amit az épület építésekor az épülethez tervezett az alkotó. tehát egyfelől van már műalkotás az épületen, másrészt az utóbbi időben, az ilyen helyzetekből eredő konfliktusokat megtanulták kezelni az építtetők.
azt gondolom, h a felirat kihelyezése:
1. megfelel egy korszerű művészeti és urbanisztikai gondolkodásnak,
2. értelmes, új írányba tereli a megfeneklett vitát a graffitiről, ill. a street art egészéről, provokálva mind a graffitisek, mind a városvédők álláspontjait. semmi rossz nincs abban, ha egy graffiti - ami ha akarjuk, ha nem, egy városkép része -, egy művészeti kontextusban jelenik meg. ez egy új, értelmes dialógust kezdeményezhet.
3. rendbe lehet hozni a belváros közepén éktelenkedő anti-teret,
végül: az építési engedélyhez szükséges összes iratot, engedélyt csatoltam és a véleményezési jog nem jelenti azt, hogy el kell utasítaniuk.